Beköszönő
2009 október 2. | Szerző: Joyo |
Ennek a virtuális naplónak a lapjain nem csupán az én történeteim kapnak helyet. Szeretnék különböző esküvői hagyományokat, babonákat, kultúrákat bemutatni. Történelmi betekintést nyújtani egy-egy tárgy vagy szokás kialakulásáról. Talán rájövünk közösen, hogy miért akkora misztérium az esküvői szertartás,s minden ami megelőzi és utána jön.
Amióta megkérték a kezemet, egyszer sem éreztem azt, hogy viszakoznék. Sőt! Sokkal inkább mélyült a párom iránt érzett szerelmem. Akár hányszor felhúzom a tőle kapott karikagyűrűt, melegség önti el a szívemet. De azt hiszem, hogy ezzel mindenki így van, aki hasonló cipőben jár, mint jómagam.
Ezt a blogot azért hoztam létre, hogy leírhassam a házasságig vezető utata. Ez térmészetesen nem azt jelenti, hogy hanyagolom a naplómat, valószínűleg ezeket a bejegyzéseket ott is publikálni fogom, de így legalább szépen össze lesz szedve egy csokorba, s a későbbiekben jó lesz visszaolvasni férjes asszonyként, hogy miként jutottam el eddig.
Nagy erőkkel tervezzük a költözést. A lakás megvan, csak alaposan ki kell festeni és takarítani. Egyszóval a saját képünkre formálni új otthonunkat. Jó érzés tölt el, ha arra gondolok, nemsokára azzal a férfival fogok élni, akit mindennél jobban szeretek a világon. Nektek is azt kívánom, hogy találjátok meg az életben a párotokat, azt, akivel tökéletesen összepasszoltok, aki úgy szeret benneteket, ahogy vagytok. Minden apró rigojátokkal, bogaratokkal, hülyeségetekkel, szeszélyetekkel együtt. Annál nagyobb áldás nem létezhet, mint, amikor olyan társat találsz,aki úgy szeret, ahogy vagy!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:
Szia Yoyo,
sok boldogságot nektek!!:)
én már megtaláltam a párom, a másik felem, több, mint 4 éve – 25 évesek vagyunk és úgy érzem, kb. duplaennyiek leszünk, mire végre összeköltözhetünk:( semmi önerőnk nincs, albiba érthető okból nem szeretnénk menni, az állandó ide-oda utazgatás meg rengeteg időnket-energiánkat elveszi… elég reménytelen :(:( ti hogy’ csináltátok?
Szép csendben, suba alatt én már néhány éve megtaláltam, azaz ő talált rám. De összeköltözni én nem szeretnék. Egy ideig még biztosan nem. Súlyos oka van…:)))